NAGYCSERKESZ, EVANGÉLIKUS TEMPLOM
Buka Lászlóval közös terv
Ezt a templomot – az elsőt – Buka László festő barátommal közösen terveztük, mindössze harminc évesen. Felhasználtuk fiatalságunk minden ismeretét a teológiáról, a néphagyományokról és az ősművészetről. A gondolatainkat részletesen leírtuk, lerajzoltuk és előadtuk a falu népének is. Teljes elutasításban volt részünk: ilyen bonyolult templomot nem kérnek. Később a megyei főépítész tervezte meg amit felépítettek. (Hogy fért ez össze a hivatali helyzetével? Hm…)
NAGYRÁBÉ, REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI HÁZ
Közösségi tér, kicsit templomosan.
BEREKFÜRDŐ, REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI HÁZ
Kétségtelen, Le Corbusier nagy hatású művész volt, különösen a ronchamps-i kápolnája.
DEBRECEN-JÓZSA, GÖRÖGKATOLIKUS „FELHŐ” TEMPLOM
Teodóra álma
A Teremtő úgy látta jónak, hogy minden élet alapját a mozgás és annak életet adó formája, a csavarvonal alkossa, a parányi DNS-molekulától egészen a gigászi spirálgalaxisokig. Ezen a végtelen úton halad és forog minden földi teremtmény. Tökéletes formáját minduntalan eltorzítják emberi gyarlóságaink – de az ellenállhatatlan sodrás mindenkit magával ragad az ismeretlen felé, akárhogy gyötörjük. Csak ahogyan a füst gomolyog és szertefoszlik. A lelkész kislánya rajzolt egy templomot, s a terv első változata ebből a kicsi vázlatból táplálkozott. Teodóra tette az első lépést. Az én felnőtt agyam azonban, sok tanulmány és okoskodás után bizonyára túlzottan átalakította, mert a püspök úrnak (azóta metropolita) nem nyerte el a tetszését, s nem épülhetett fel.
A DARÁZSFÉSZEK avagy a természet építészete
Civilizált világunk inkább a süteményre gondol, mint arra a csodára, amit a darazsak alkotnak. Az a kupola, vagyis gömbfelület, amit a hatszögű sejtekből alkotnak igazi matematikai varázslat, a köré font hullámzó spirálhártya alakja viszont aligha írható le tudományos fogalmakkal. Ennek kiismerhetetlen szépségét próbáltam felidézni a józsai görög-katolikus templom tervénél Debrecenben. Az élet alapvető formai megnyilvánulása a spirál (DNS) itt a földet az éggel köti össze. Ez persze csak egy terv volt.
DERECSKE, REFORMÁTUS „TÉLI TEMPLOM”
Azért neveztem el Téli templomnak, mert nyáron még természetesen a régit használják. Csak télen már fáznak benne. Ezért épül egy másik, vele szemben. Előzménye az ugyancsak Derecskére tervezett helytörténeti múzeum. Sajnos az sem épült meg.
DEBRECEN-TÓCÓSKERT, „KÖPÖNYEGES MADONNA” GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM
TERVTÖREDÉKEK
Egy tervpályázatra készítettem, amelyen nem indultam. Korábban már volt egy sikertelen próbálkozásom a témában, és tudtam, hogy reménytelen lenne. Azért mégis elgondolkoztam rajta a magam jókedvéből, mert a feladat egyébként érdekelt. Itt most megmutatom.
A központos tér, a kupola alapvetően a keleti kultúrák jellemzője, s a görögkatolikus egyház vállalja is ezt a kötődését.
Az ikonfal kötelező része a négy alapkép. Elképzelésem szerint a fény kelti életre őket, s a több réteg üvegre képzett formák a mozgás közben is eltolódnak, folyamatosan módosulnak, élővé válnak. Fontos tudni, hogy a hívek számára az ikon nem pusztán egy kép, egy személy megidézése, hanem maga az ábrázolt személy.
Próbálkoztam már korábban a Köpönyeges Madonna építészeti megjelenítésével. Itt a nyúlánk, kék kupolát köpenyszerű szárnyak ölelik, de a nagy, fehér falak akár kősziklákra is utalhatnak.
Ablak nincs, de fény van. A négy kimaradó sarok üvegfalain jut a templomba. A négyes osztás, közepén a kupolával, őrzi a hagyományos templomszerkezetet.
A falak között a kimaradó, negatív formák is beszélnek.
EGY MÁSIK VÁTOZAT
A központos tér, a kupola alapvetően a keleti kultúrák jellemzője, s a görögkatolikus egyház vállalja is ezt a kötődését. Ezért gondoltam, legyen egy nagy kupola az egész templom.
A görög templomok rendkívül sok képi ábrázolást használnak, amelyekre itt a fölfelé kanyargó színes ólomüvegablak sáv ad lehetőséget. A keleten hagyományos mozaik díszítésből is kialakítható a belső tér ikonográfiája.
A szentek ábrázolását szigorú, hierarchikus rendben szabályozza az egyház, amely általában a szentélyrekesztő ikonfalon látható. Ez a képállvány azonban nem kötelező, s az elképzelésem szerint a rendet megtartva megjeleníthetők a képek körben úszó, felhő alakú felületeken is. (Itt kiterítve látható.)
DEBRECEN, ÁRPÁD TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS A TÉR ÁTALAKÍTÁSA
ÉRVELÉS (kicsit hosszú)
Az Árpád tér a város legcsúnyább tere. Nem sokat segített rajta, hogy befestették a templomot fehérre. Korábban készítettem egy átfogó javaslatot a fejlesztésre. Ezt szeretném most bemutatni.
Az Árpád tér közlekedésének javítása érdekében elkészült egy lámpázott körforgalom terve, amely már építési engedélyt is kapott. A város hosszú évek óta halogatja a megvalósítását. A gyülekezet számára azonban ez sokkal jobb lehetőségeket jelentene. A forgalom jóval távolabb kerülne a templomtól, a tér megfelelő kialakítása lényegesen csökkentené a zajterhelést, a levegő tisztább lenne, s a templom visszakapná eredeti, méltó helyét a tér közepén. A tér, a közlekedés és a templom együttes fejlesztése egyaránt előnyös lenne a városnak és az egyháznak is.
Az állam számos szociális, gondozási, nevelési feladatot megoszt az egyházakkal. Ebben az esetben az Árpád téri gyülekezet a közösségi kulturális életet közelebb vihetné a lakossághoz, vagyis a környéken élőknek szolgálna akár világi tevékenységekkel is, ámde saját felügyeletével és a templom kisugárzásában. A cél nem a hely szentségének csökkentése, hanem éppen ennek hatáskörének bővítése lenne. Ezzel talán példát is mutatna más gyülekezetek számára.
Hogy a gondolat nem ördögtől való, arra említhetünk több olyan példát is, amit az élet kikényszerít a templomok használóiból. Az életmódunk változik, s ezt, úgy tűnik, az épületeinknek is tudomásul kell venni. Meghökkentő felkérés volt számomra is a debreceni Nagytemplom keleti és nyugati karzata alatti területek leválasztásának igénye. Egyik oldalon a kisgyermekes családok számára lenne hangszigetelt tér az Istentisztelet idejére, a másik oldalon pedig egy kiállítótermet javasoltam, ami az utcáról külön is megközelíthető. A Nagytemplom egyébként is élen jár a kapunyitásban, hiszen számos olyan rendezvény helyszíne, amelyre a széles közönség is kíváncsi. Így azon már nem csodálkoztam, hogy a cserépfalui református templomban is le akarják választani a karzat alatti részt, rögtön a bejárat felőli oldalon, hogy egy kisebb gyülekezeti terem alakuljon ki. Sikerült ezt egy üvegfallal úgy megtervezni, hogy a belső tér stílusa se sérüljön, ugyanakkor a nagy létszámú alkalmak idején megfelelően összevonható a nagy térrel. Javasoltam a monostorpályi templom felújításának tervezésekor is, hogy az egyébként is utólag épített kereszthajót válasszuk le a főhajótól, és használjuk más gyülekezeti események céljára. Lehet ez kiállító terem vagy kézimunkaszakkör, vagy más találmány, ami a kultúrházból hiányzik.
Makovecz Imre a nyolcvanas években megalkotta a faluház fogalmát, szemben a pártideológiát szolgáló kultúrházakkal. Érdekes módon a rendszerváltás után mindkettőnek megrekedt a fejlődése – jöttek a konferenciaközpontok. Ebbe az űrbe talán beléphetne az egyház, ha a templomai átalakításával átvállalna közéleti, közművelődési feladatokat. Könnyebben megtehetné, mint más történelmi felekezetek, mivel liturgiája nem olyan kötött és a templomok belső díszítettsége sem oly nagy mértékű, hogy akadályozná az átalakítást. Be kell látnunk, hogy templomaink jó része – a sok műemléki „védettség” ellenére sem képvisel igazi műtörténeti értéket, hiszen főként a stílusidéző korszakok fáradt képviselői.
Az Árpád téri templom a huszadik század elejének ötlettelenségét őrizte meg. Jobb híján a középkori építészetben vélte megtalálni a jellegzetesen magyar stílust a korabeli arisztokrácia, s építette a Vajdahunyad várat, a Halász bástyát és az Árpád téri templomot. Sajnos ez utóbbi egy középszerű tervező, Tóásó Pál munkája. Mégis érződik rajta a magyaros nosztalgia, még ha hamis is kissé, de legalább ennek van némi érzelmi töltése. Sajnos tudni lehet, vagy legalábbis sejteni, hogy miként nyerte el a templomra kiírt pályázatot Tóásó, miközben a város jeles személyiségei tiltakoztak ellene, s a lényegesen érdekesebb Borsos József-féle pályaművet szerették volna felépíteni. Ha tehát a templom „szakralitását” szeretnénk óvni az átalakításoktól, akkor ezeket is mérlegelni kell.
A templom, a javasolt belső átalakításokkal, nem veszítene jellegzetességeiből. Lássuk azonban először, hogy kívül, körülötte mi történhetne. A körforgalom terve a száz méter átmérőjű kör nyugati oldalán megoldja egy parkoló kialakítását, ami éppen szükséges is a templom használatához. Körülötte bátran meghagyható, sőt folytatható az árnyas park, színvonalas játszótérrel. A keleti oldalon a mostani út miatt sokkal kevesebb a fa, itt tehát alkalom nyílik egy zajvédő domb építésére, amelynek mélyén befelé néző üzletsor építhető. Ezzel értelmet nyerhet a templom mellett elhaladó sétány, amely a Kassai út gyalogos forgalmát éppen itt vezetné át a Csapó utca felé. A gondolatsor következő lépése: ez akár magán a templomon is átmehetne!
A templom belmagassága akkora, hogy a szemben álló tízemeletes panelház derékig beleférne. Öt szint építhető bele. Természetesen ez csak elmélet, a tér szerkezete ezt azért nem engedné meg. Alul viszont lenne mód, egyszerű építészeti eszközökkel, közbenső födémeket beépíteni. Jóllehet a tér magas, az orgona és a nagy rózsaablakok miatt nem érdemes a karzat meglévő vonalánál föntebb gondolkozni. Alatta is van elég hely két szint beépítésére, hiszen a padló lesüllyeszthető az utcai járda szintjére. Így akár egy – ma divatos szóhasználattal – párizsiudvar-szerű passzázs, vagyis gyalogos átjáró is kialakítható az alsó szinten, fölötte pedig egy galériaszint, oldalt beépített helyiségekkel. Tévedés ne essék, nem egy sötét, szemetes folyosót kell elképzelni, hanem egy ellenőrizhető, zárható belső teret, ahova napközben bárki betérhet és a gyülekezet által fenntartott helyiségeket látogathatja (pl. teázó, adománybolt, kiállítóterem, stb.). A szakrális tér tehát fönt érintetlenül megmaradhat, csak kisebb belmagassággal. Vélhetően kellemesebb, bensőségesebb térélményt eredményezne a megemelt padló, a gyülekezet felemelkedne a boltozatba. A padok száma megegyezne a földszinti, kb. négyszáz férőhellyel, csak fentebb egy szinttel. A veszteség a karzatok ülőhelyeire korlátozódna. Megközelítésére több lépcsőház is rendelkezésre áll, de a nehezen mozgók számára tágas liftek is beépíthetők az oldaltornyokba.
A kétszintes templomelrendezés mai építészetünkben is megjelent már. Csete György általában úgy tervezte templomait, hogy az alsó szinten a lelkészlakás, az irodák és közösségi terek, játékszobák kaptak helyet, s fölötte az áhítati tér, tágas, külső lépcsősorokkal. Szép példa erre a debreceni epreskerti református temploma. Ez a kétszintű létforma nála tudatos elhatározás megvalósítása volt, a szent és a profán egymásra épülése, együtt élése.
Az átalakítás célja az Árpád téren, hogy a távoli gyülekezeti ház helyett ide jöhessenek át a hitélet kiszolgáló és kiegészítő helyiségei, s a környező lakosság számára is használható tevékenységeknek adjanak otthont. Mik lehetnek ezek? Erre példát mutathatnak az újabb építésű külföldi gyülekezeti központok, de a hazai gyakorlat is számos ötletet adhat. Valószínűleg érdemes olyan célokra használni, amely folyamatos érdeklődésre tarthat számot. Felmerült ötletként régészeti, helytörténeti kiállítás is, amelyre a múzeum is szívesen vállalkozna, ám megfontolandó, hogy nem fontosabb-e például a szegények ellátását szolgáló helyiségek kialakítása. A lehetőségek azonban tágasak, hiszen ott van még a zajvédő domb belsejében kialakítható épületsor is. Talán itt alkalmasabb helyen lenne a régészeti tárlat, amely a mai technikai eszközökkel igen izgalmasan előadható látványosság is lehet. Miről szóljon? Ötletet adhat a tér névadója, Árpád vezér, a tér korábbi neve: Szarvas, a maga mitológiai hátterével, s a kettő máris összekapcsolható, sőt a pogányság és keresztyénség viszonyának bemutatása is érdekes lehetne. Azt is tudjuk, hogy éppen itt haladt át a negyedik században épített szarmata sánc, vagy más néven Ördög-árok, s vélhetően egy hídfőállás is éppen itt lehetett, amelyre aztán egy félköríves belső település tapadt. Számos ok található tehát, ami miatt itt egy jól használható emlékhelyet kellene létesíteni.
Ehhez az egyház és a város legfelső vezetőinek a megegyezése szükséges. Előbb azonban nekünk magunknak kell megvívnunk azzal a kérdéssel: mennyire adható fel a templom tisztán szakrális értelme a kitárulkozás érdekében? Előttünk sajnos számos elkeserítő külföldi példa áll. Legutóbb Skóciában tapasztaltuk meg, hogy sok templom bezár „érdeklődés hiányában” és eladják. Mi még nem tartunk itt.
EGERSZALÓK, REFORMÁTUS „HEGYI” TEMPLOM
A megépült egerszalóki templomhoz készült három másik vázlatterv, ezek következnek itt.
Az első a szomszédos Eger és a törökök miatt a keleti hangulatot idézi nagy kupolájával, de a korai magyar kereszténység körtemplomait is eszünkbe juttatja.
A második inkább a mai világunk lendületét mutatja, de benne rejlik az S-alak spirálja is, amely az élet alapja, a DNS-molekula szerkezetének is a jellemzője.
A harmadik a „Hegyi templom”, amely a környező hegyvidékre utal hatalmas fagerendáival, sziklákba vájt barlangjaival. Olyan, mintha a rengetegben lakó óriások hajigálták volna össze.
