DEBRECEN, TÓCÓSKERTI LAKÓTELEP – BEÉPÍTÉSI TERV
Tervünk alapja az volt, hogy a régi debreceni utcákhoz hasonlóan, mi is követjük az enyhe domborzat és a vízjárások lágy vonalait. A látszat ellenére a terep ebben a lapos városban sem teljesen vízszintes, és csekély domborulatok is befolyásolták az utcasorok futását. A polgárok oda építkeztek, ahol a természet megengedte. Ettől volt olyan szép és egyedi Debrecen rajzolata. A terület nyugati határa a Tócó mesterséges csatornája volt. Próbáltuk megkeresni az eredeti, természetes medrét. Ez a mélyvonal középtájt kígyózott végig a terepen, így alkalmasnak látszott arra, hogy egy zöld tengelyt alkosson, közepén egy kis patakkal. Erre fűztük fel kétoldalt a lakótömböket. Teljesen szétválasztottuk az autóközlekedést és a gyalogos forgalmat. A belső park benyomul a lakótömbökbe, és nagy, összefüggő, zavartalan zöldfelületet alkot. Ugyanakkor kívülről közvetlenül megközelíthető minden ház közúton, parkolóval. A lakótelepnek csak az egyik fele készült el. Így sajnos kicsit értelmetlennek tűnik a házak dülöngélése és a patak is. Sajnos már a kivitelezés is a terep teljes elsimításával kezdődött, ezért a patak egy meredek árok mélyén szivárog, ahelyett, hogy a partján lehetne sétálgatni. Ennek felélesztésére még sokáig reménykedtünk a Civaqua program ígéretében, amely ellátta volna kellő vízmennyiséggel. Erre alapoztuk a tervet.
DEBRECEN, VERSENY UTCA – SÁRKÁNYOS HÁZ
Fiatal építészként kaptam bizalmat Szabó Andrástól a háza megtervezésére. Akkor már arról volt ismert, hogy képzett orvosként az akupunktúra első szakavatott, de nem elvakult képviselőjeként is gyógyított. Ez adta az ötletet a ház kínai és magyar jellegének ötvözésére. A kínai ház olyan, mintha az égbe lenne felfüggesztve (Buka László kitűnő megfigyelése szerint), a magyart meg a föld húzza magához. Ezt a házat közösen alkotják. Ahogy lenni szokott, a munka során gyorsan barátokká váltunk. Műveltsége természetessé tette, hogy mindent a terveim szerint valósítson meg. Ő a gyógyításhoz ért, én meg az építészethez. Nem okoskodunk bele a másik dolgába. Ő azért máshoz is értett: az irodalomhoz, a költészethez. Nem ismertem hozzá hasonlóan lelkiismeretes, odaadó orvost, aki pontosan tudta, maga is elszenvedte lehetőségei határait, és a legaprólékosabban el is magyarázta minden betegének. Bizonyára ez a közlési vágy ösztönözte előadóművészként is önálló irodalmi estjeinek bemutatására. A házát sajnos korábban el kellett adnia. Az új tulajdonos átalakította, de a sárkányt nekem adta.
Kiállították a Velencei Biennálén 1991-ben, az Év Lakóháza pályázat megyei dícséretét kapta 1992-ben.
DEBRECEN, NAGYERDEI KRT. 56. – FAFARAGÓHÁZ
Szó szerint a saját kertje alá építette Nagy Imre fafaragó népi iparművész a házát. Alighanem az első zöldtetős épület volt a városban. A mai szigetelőanyagok akkor még nem léteztek, de Imre népi találékonysága és mérnöki szakértelme megoldotta. Sajnálta a parányi telekből a házzal elfoglalt helyet, és azt kérte, tegyük a tetejére. Megalkotta a maga kis paradicsomát (meg őszibarackját) odafent.
DEBRECEN-JÓZSA, ÉSZAKI SOR – TORNÁCOS HÁZ
DEBRECEN, SIMONFFY UTCA – TÁRSASHÁZ
Ritkán nézünk fel egy szűk belvárosi utcában, csak a szemmagasságban lévő földszinti üzletsorokat látjuk. Ezért megmutatom azt a 13-lakásos társasházat Debrecenben, amelyet a Simonffy utca 25. számú telekre terveztük 1996-ban. Nemrég elkészült mellette az új körút mentén álló sarokház, ezzel kialakult az utcakép. Érdekes módon egy folyamatos történeti átmenetet eredményezett. A szomszédos eklektikus ház ablakainak íve ismétlődik a kidomborodó erkélyek alaprajzi formájában, s a középső kocka ablakokra rímel az új, bal oldali modern épület homlokzatának ritmusa. Valószínűleg véletlenül alakult így, de az eredmény olyan, mintha a 19. századot a 21. századdal ez a 20. század elejének szecesszióját idéző épület olvasztaná egybe. A homlokzat kilép a síkból, kicsit térbelivé, szoborszerűvé válik, és függőleges hangsúlyt kap. A 20. század végén még a század elejének hangulatát kerestem. Ne tortaszeletek tolakodjanak egymás mellett, hanem délceg egyéniségek.
DEBRECEN, IZSÓ UTCA – TÁRSASHÁZ
DEBRECEN, THOMAS MANN-NÁDOR UTCA SAROK – IKERTÁRSASHÁZAK
Ez a gömböc ikerpár a 2-es villamos mentén azért lett ilyen, mert Kőszeghy Attila városrendezési terve két félkört rajzolt ide. Ez nőtt ki belőlük. Máthé András fotós barátom sajátos meglátásaiból is mutatok párat. Sajnos belső képeim nincsenek, pedig érdemes lenne benézni a tetőtéri lakásokba.
DEBRECEN, MARKOTÁNYOS-DEMBINSZKY SAROK – KISTÁRSASHÁZ
Nem, mintha Dembinszkyre olyan büszkének kéne lennünk. Ez a sarokház megpróbálja összekapcsolni a szemközti szögletes, lapostetős egyetemi épületek formavilágát a szomszédos, hagyományos családi házakkal.
DEBRECEN, KERESZTESI UTCA – KERÁMIAKUCKÓ
Magyar Zita fazekas-kerámikus, a népművészet ifjú mestere számára tervezett „kuckó”, ahol él és dolgozik, és a tanítványaival foglalkozik.
DEBRECEN, KÉTMALOM UTCA – TULIPÁNHÁZ
Itt lakott hajdanán Térey János író. Az öreg cívisházuk sajnos tönkrement, de a díszes, jellegzetes homlokzatát az utcakép érdekében visszaépítettük. Új lakója kivételes fantáziájú textilművész, aki egy meseházat kért belülre. Megkapta, és annak megfelelően használja is, a berendezésével és a kertjével messze túlhalad minden átlagosan mesés elképzelést.
DEBRECEN-BÁNK, RÉTISAS UTCA – ANGOL HÁZ
A tulajdonosok évekig Angliában dolgoztak, ennek emlékére kértek angol stílusú házat. Szívesen vállaltam, mert az angol vidéki ház nagyon kedves számomra is. Különösen „Midsomerben”.
DEBRECEN-PALLAG, CSALÁDI HÁZ
DEBRECEN-PALLAG, BARACKVIRÁG LAKÓPARK – A FESTŐ HÁZA
Csorján Melitta kitűnő festőművész, ennek megfelelően festői házat kért a családjának, és erre voltak vázlatai is. Én próbáltam is követni, ám a kivitelezők egy idő múlva belefáradtak és bizony a külső képét elnagyolták. Belül viszont még kitartott a lelkesedésük, és nagyon ügyesen megépítették a ház lelkét alkotó három dimenzióban hullámzó boltívet.
DEBRECEN, HÓVIRÁG UTCA – A FESTŐ HÁZA
Egy másik festő, aki iskolás korom óta barátom, Buka László. Az ő kis házának átépítését terveztem, de egyúttal őt is bemutatom, legalábbis a festményeit.
DEBRECEN-PALLAG, BARACKVIRÁG LAKÓPARK – GAZDAHÁZ
Általában nagyon szeretjük a parasztházakat a skanzenekben, vagy a tájházakat, azt azonban mintha szégyellnénk, hogy mi magunk is olyat építsünk, ha már egyszer az tetszik. Szerencsére nem mindenki.
HAJDÚSZOBOSZLÓ, RIGÓ ZUG – KÉZMŰVESEK HÁZA
A magyar ember „hajlított háznak” régen azt nevezte, amelyik L-alakú volt, vagyis az utcai oldalra is befordult. Ez persze inkább törés. Amit egy népművész barátom számára terveztem, az tényleg hajlik, és nem ok nélkül. A népi építészeti hagyomány (Pap Gábor felismerése szerint) a ház közepén lévő konyhát, a családi tűzhelyet szentélyként élte meg, ezért egy szép boltívvel látta el, pont, mint a templomokban. Az én felismerésem meg az volt, még a nyolcvanas években, hogy az új családi házakban a hirtelen jó szokássá vált lakóelőtérben, a konyha és étkező környezetében mindig terveztek a lakók legalább egy boltívet. (Rengeteg tervet zsűriztünk, ott láttam.) Tudat alatt fellángolt a sátortetős kockaházak meg a panellakások szűk világában is parázsló vágy a „szent konyha” iránt. Nagyon fontos, ma úgy mondják „archetípus”.
DEBRECEN-JÓZSA, KÚTVÖLGYI UTCA – CSALÁDI HÁZ BŐVÍTÉSE
A meglévő épület bővítése nappalival és kerti terasszal.
DEBRECEN-JÓZSA, CSALÁDI HÁZ BŐVÍTÉSEI (TÖKHÁZ)
Egy nyeregtetős családi ház bővítése bejárati előtérrel, tetőtérbeépítéssel, melléképületekkel – ezek megvalósultak – végül egy apró bővítés tervével, amit Tökháznak neveznék.
GÖNC, CSALÁDI HÁZ BŐVÍTÉSE
Egy szépen felújított, hegyvidéki parasztház bővítése.
AZ ÉN LAKÓPARKOM – TOVÁBBI MEGÉPÜLT ÉS TERVEZETT LAKÓHÁZAK
Összeterelem most a családi házaimat egy kupacba, ahogy a puli a nyájat. Egy képzeletbeli lakónegyedet rendezek belőlük.
