DIPLOMATERV (1982 Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar)
A feladatot magam találtam ki, kedves szülővárosom óvárosi területén, ahol valaha három szárazmalom állt. Alkalmasnak tűnt a hely egy idegenforgalmi belépő állomásnak a belváros irányából, kézművesek utcájával, túristaszállásokkal és a malmok formájába épített kis étteremmel.
HORTOBÁGY
KÖRSZÍN – 0:00-TÓL
HIDAK AZ ÁRKUS ÉREN ÉS A NYUGATI FŐCSATORNÁN – 1:50-TŐL
LÁTOGATÓKÖZPONT – 4:15-TŐL
A sors (először politikát írtam, de módosítottam sorsra) kifürkészhetetlen útjai lehetőséget adtak nekem több hortobágyi épület tervezésére, a felépült templomon kívül is. A vadaspark malomházi állatbemutatói többé-kevésbé fel is épültek a túzok, a farkasok, a vadlovak számára. Készítettünk tervet a ma is álló körszín épület átalakítására és bővítésére, közúti hidakra, majd a látogatóközpont meghívásos pályázatára. A sors (?) azonban máshogy döntött. A hivatalába visszaköltöző régi-új igazgató érvénytelenítette a pályázatot, s távoli vidékről hívott tervezőt a megvalósításhoz. Így itt, most csak az elképzeléseimet mutathatom meg, amelyek a pusztai pásztorépítmények világát idézik fel.
HORTOBÁGY, KÖRSZÍN BŐVÍTÉSE
HORTOBÁGY, HIDAK – ÁRKUS ÉR, NYUGATI FŐCSATORNA
A hídtervezéshez ritkán kérik építész közreműködését, de a közútigazgató akkor úgy gondolta, hogy a felújítandó hortobágyi kis hidacskákat a Nemzeti Parkhoz méltóan építi át. Felkérte hazánk egyik legnagyobb szobrászát, Melocco Miklóst, hogy vegyen részt a munkában, s készítsük el a két híd tervét. A szobrász elgondolásának megfelelően egy bikás és egy bárányos alkotáshoz dolgoztam ki a hidak mellvédjét. Ezek támfalain helyezték volna el a domborműveit. Aztán máshogy alakult. Közönséges szalagkorlátot kaptak a hidak, észre se lehet venni a folyócskákat, mikor átsuhan fölöttük az autó.
HORTOBÁGY, LÁTOGATÓKÖZPONT
NYÍRADONY-GÚT – VENDÉGHÁZ 1. változat
Tulajdonképpen egy kis üdülőtelep terve a gyönyörű Gúti erdőben, ahol még áll a Zsuzsi vonat egykori állomásépülete. Ennek felhasználásával alakítottuk ki az épületegyüttest, ahol minden lakóegységnek saját udvara, kertje lenne. Ez volt az első tervünk.
NYÍRADONY-GÚT – VENDÉGHÁZ 2. változat
A második változat egyszerűbb vonalvezetésű, inkább a meglévő állomásépülethez alkalmazkodik.
TARPA, PÁLINKAFŐZŐ ÁTÉPÍTÉSE
Szilveszteri hangulatú ez a dülöngélő szeszfőzde, amely színesnek látja a világot. A meglévő sátortetős kockaházat és az udvaron sorakozó hatalmas beton erjesztőkádakat kellett álcázni, hogy a minőségi pálinkák eladható környezetben készüljenek. Sajnos a tulaj túlzottan józan életű volt, nem nyerte el a tetszését.
DEBRECEN, LEVELES CSÁRDA ÁTÉPÍTÉSE
Debrecenben sokunknak kellemes ifjúkori, majd későbbi emlékeink helyszíne a Nagyerdőn a Leveles csárda. Vélhetően a millenniumi készülődés keretében épült, 1880 körül. A szemben álló villasorral együtt üdülőházként üzemelt, korábban „kerek ház” néven. Megfoghatatlan varázsa alighanem abban rejlik, hogy itt megállt az idő. Sajnos most szó szerint, régóta zárva. Erről jutott eszembe egy régi tervem, amelyben a megújulását vázoltam fel több változatban. Csendben megsúgom, én is így szeretem, ahogy van. Ezzel a kedves, hétköznapi ócskaságával.
DEBRECEN, RÉGIPOSTA ÉTTEREM FELÚJÍTÁSA
A Régiposta tényleg régi, Debrecenben a legrégebbi műemlékek közé tartozik, az 1690-es években építették. Diószegi Sámuelnek, a város első postamesterének volt a háza, egyben városi postaállomásként is működött. Legnevezetesebb vendége XII. Károly svéd király volt, aki 1714. november 13-án Debrecen városába érkezett, és megszállt a fogadóban. Ma étteremként működik. Felújítási tervében a környezetének alakítása érdekelt leginkább, hiszen hátul egy hatalmas tömbbelső szabályozatlan rendetlenségére néz, ami pedig jó lehetőséget rejt a fejlődésre.
DEBRECEN, ROCKEGYÜTTES PRÓBATERME
Lehet találgatni, hogy melyik együttesé. Családi házas övezetben épült volna, ezért rendkívül erős hangszigeteléssel terveztük. A kemény rockot sejtető külső mögött raktár, próbaterem és pihenő kapott volna helyet, ha sikerül pályázati támogatást nyerni. De nem sikerült.
DEBRECEN-VIDÁMPARK, BUDAPEST-VÁROSLIGET
KEMÉNY HENRIK BÁBMÚZEUM
Kemény Henrik még élt és nyolcvan fölött is játszotta Vitéz Lászlót, amikor Láposi Terka, a debreceni Vojtina Bábszínház művészeti vezetője egy alapítványt hozott létre a bábos dinasztia tárgyi emlékeinek megőrzésére. Célja egy olyan múzeum építése volt, amely egyben játszóház is. 2006-ban a város vezetősége megígérte a nemzeti kulturkincsnek számító gyűjtemény befogadását és méltó elhelyezését. Erre az alkalomra készült egy pályázati tanulmánytervünk. Aztán vártunk. 2010-ben ugyanarra a helyszínre, a debreceni Vidámpark dombjára készítettünk egy kisebb, olcsóbb változatot. Aztán vártunk. 2013-ban bontakozott ki a budapesti múzeumi negyed ötlete a Városligetben, ahova Terka megpróbálta bevezetni a bábmúzeum ötletét. Ehhez megterveztük a harmadik, legnagyobb változatot. Aztán vártunk.
DERECSKE, ALMÁSKERT LÁTOGATÓKÖZPONT
Különös hely a derecskei almáskert, a Debrecen felé vezető úton, ahol úgy termelik az almát, mint egy pontosan szervezett üzemben. Ügyelnek a természetre, gondoskodnak a madarakról és a sünökről, és közben gyönyörű gyümölcsöket termelnek hatalmas mennyiségben. Módszereiket nem titkolják, sőt, igyekeznek megmutatni, főleg a családoknak, a gyerekeknek. Ennek érdekében próbáltak nekilendülni egy látogatóközpont építésének, amely egy tervpályázatig jutott. Itt látható az én próbálkozásom, amelyet az alma kereksége ihletett.
BEREKFÜRDŐ, GYÓGYFÜRDŐ
A fürdő jelentős fejlesztését és bővítését külső és belső terekkel, gyógyászati részleggel terveztük, egészen kiviteli tervig, de sajnos nem jutott rá pénz. Pedig a napraforgó szerkezető kupola igazi érdekesség lehetett volna, Dezső Zsigmond statikus kollégám jóvoltából.
DEBRECEN – VÁROSOK, FALVAK SZÖVETSÉGE SZÉKHÁZA
A Fűvészkert utca végén hosszú évtizedek óta éktelenkedik egy beépítetlen telek, szégyenletesen elcsúfítva a teljesen kiépült környezetét. Ide már korábban is terveztem épületet a Kollégium bővítése számára, majd a városnak ezt a székházat. Még mindig üres.
Az első „Európa kulturális fővárosa” címre készített debreceni pályázat hat tervünket tartalmazta, ebből kettő „kulcsprojekt” volt (jujj), amit mindenképpen meg akart építeni a város. Ez volt az egyik, a másik a Ludas Matyi park, vagyis az állatkert. Nagyon tetszett ez a feladat, mert a célja igazán tartalmasnak tűnt: a református kollégium filiáinak újraélesztése, vagyis a közeli s távoli vidékeken létesített egykori tagiskolák nyomán a régi kapcsolatok felelevenítése, kulturális csere érdekében. Nemcsak épület nincs, a szövetség is csak szárnyaszegetten működik.
A Kollégium filiáinak, tagiskoláinak száma 255. A Szövetség tervbe vette mindenhol Kincsesházak létesítését is, ahol a hagyományőrző népművészet gyűjtéséről, bemutatásáról gondoskodnak. (Forrás: Teret nyerünk. Debrecen város pályázata az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére. 2005)
A nagyvárosi falak közé szorított ház bejárati homlokzata a népmesék vándorútra induló szegénylegényének világát idézik. A három hegyen túl a sűrű rengeteg, az égig érő fák várják. A három bejáratból csak egy igazi, a középső. A vadregényes hegykoszorúba a Kárpát-hazát is beleérthetjük.
DEBRECEN, HUNYADI UTCA-DARABOS UTCA SAROK, CSOKONAI-HÁZ FELÚJÍTÁSA
Ennek a háznak a helyén állott Csokonai Vitéz Mihály lakóháza, ahova 1800-ban dunántúli bolyongása után megtért, s ahol 1805-ben meghalt. Jelenleg dohányboltként és kávézóként üzemel. Felújítást a tulajdonos úgy kérte, hogy a tetőtérbeépítés egy kis képzőművészeti galériának adjon helyet. Ennek lényegét, életfás homlokzati megoldását Lósné Varga Nikoletta munkatársam ötletének köszönhetjük.
DEBRECEN, GAMBRINUS-KÖZ FELÚJÍTÁSA
Gambrinus a sör „védőszentje”, valójában I. János (1250? – 1294. május 3.), III. Henrik brabanti herceg fia. Neve latinos formájának (Jan Primus) népnyelvi változata a Gambrinus. A legenda szerint egyetlen kocsmában 388 kupa (mások szerint 72 liter) sört ivott meg. Ez a legenda először 1543-ban bukkan fel írásos formában Nürnbergben. (forrás: Wikipedia)
Debrecen belvárosának udvarai számos különleges lehetőséget rejtenek. Egyik jól ismert jelensége a Gambrinus-köz, amely a 20. század elejének mohó telekspekulációjának eredménye. Azért épültek ilyen U-alakú bérházak, hogy a lehető legtöbb lakást lehessen belegyötörni egy telekbe. Az ügyesebbek be is fedték a közt, létrehozva a Párizsi udvart Budapesten, vagy a nagyváradi Fekete Sas palota passzázsát, ahol a díszes üvegtető alatt pezsgő üzleti élet zajlik. Hasonló lehetőség mutatkozik a Gambrinus-közben is. Erre kért hajdanán a polgármesteri hivatal ötleteket. Az üvegtető kézenfekvő, ám itt az elegáns passzázs a semmibe fut, pontosabban egy nyaktörő kanyarral egy koszos, büdös sikátoron át a Kossuth utcára vezet. Ez az, amit csak a helyiek ismernek. Szerencsére. De ha már Párizs, legyen Montmartre is! A festőiséget épp az ilyen lepusztult mellékutcákban lelhetjük meg. Erre tettem kísérletet. Legalább gondolatban történt valami, mert a város azóta is inkább azon rágódik, hogyan tudná kiegyenesíteni a közt és átvezetni a Batthyány utca felé.
VÁMOSPÉRCS, GOLF-SZÁLLÓ
Meglepő, de Debrecen közelében található hazánk legjobb, 18-lyukú golfpályája, ahol az elmúlt években még nemzetközi versenyeket is rendeztek. Bécsben tervezték, skót szakember simogatta ki a terep hullámzását. A gyönyörű létesítmény magánerőből készült, hatalmas munkával, azzal a szándékkal, hogy ezt a sportot meghonosítsa errefelé. Ennek déli részére került volna a golf klub és szálloda épülete 77 szobával, melynek az engedélyezési tervét készítettük el. Elhelyezését alapvetően a golfpályák terve határozta meg: a terület bejáratánál a tanulópálya található, ezt követi a szálloda egy domb tetején, amelynek túloldali kijáratánál indul az első versenypálya. Innen belátható a 18-pályás terület nagy része. Az épületre két tanulmányterv készült, egy sportos vonalú és egy hagyományosabb, a népi építészethez közelebb álló változat. Ez utóbbi készült volna el. Támogatókra azonban nem talált sem a városnál sem országosan, sem sport, sem idegenforgalmi vonalon. A honosodás elmaradt, a szálloda nem épült fel, a terület eladó.
DERECSKE, HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM – 0:20-TÓL
Az épület a derecskei helytörténeti gyűjtemény elhelyezésére és bemutatására szolgál. Anyagát főleg népi bútorok, használati tárgyak, dísztárgyak, munkaeszközök alkotják. Homlokzata képlékenyen hullámzik, léptéke is változó, mindezzel érzékeltetve, hogy nem a mai, ismert valóságról mesél, hanem a múlt emlékeiről. Ez a bizonytalanság kizökkenti az időt, az álomvilágba.
LÉTAVÉRTES
SZÍNHÁZTEREM ELŐCSARNOK – 5:17-TŐL
PIAC – 7:27-TŐL
LÉTAVÉRTES, SZÍNHÁZI ELŐCSARNOK – 5:17-TŐL
Létavértes kedves kisváros, derekas színházteremmel, amelyhez azonban hiányzik a megfelelő előtér. Ezt pótolja az előcsarnok, ahol kisebb kiállításokat is lehet majd rendezni.
LÉTAVÉRTES, PIAC – 7:27-TŐL
A családiházas életmódhoz hozzá tartozik a háztáji termelés, de szükség van azért piacra is, ami télen is működhet.
LÉTAVÉRTES, ÉTTEREM
A meglévő iskolai menza fejlesztése, átépítése, amelynek során egy nagyobb közösségi tér is kialakul.
DEBRECENI EGYETEM TÁJ-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZPONT
Egy tervpályázatra készült elképzelésem, amely nem nyert díjat, csak megvételt. Sajnos nagyobb lett a kelleténél. A külső kemény, mint a környező épületek. Sőt, még határozottabb. Nagyon „technós”, csak a kapu fölötti góré motívum sejtet valamit. A nagy falak közé szorított vidék. Kisvárosi, vagy inkább kis falusi mintát követ az épületegyüttes. A főépület itt nem a szokásos templom, hanem a nagy előadó, a tudomány szentélye.
DEBRECEN, SZÉCHENYI UTCA 8. – HARMÓNIA IRODAHÁZ
Egy meglévő irodaház felújítása és bővítése Debrecen belvárosában.
HAJDÚNÁNÁS, VÁROSMAKETT
Tervezni kellett a hajdúnánási város makett befogadására szolgáló műtárgyat a múzeum és a könyvtár közötti kerek virágágyás felhasználásával, valamint mellette egy városkaput jelképező hirdetőtáblát. A 2,3 m átmérőjű, II. József korabeli katonai felmérés alapján készített makett köré, két oldalról egy hajlított keret kerül. A makettet egy irányban hajlított ragasztott biztonsági üveg fedi le.
DEBRECEN, HUNYADI UTCA – IRODAHÁZ EMELETRÁÉPÍTÉSE
A Kölcsey-központtal szemben lévő épület, a paneles lakótelep szélén.
SÓLY – SZABADTÉRI SZÍNPAD
