DEBRECEN-ONDÓD, TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK
Az emlékpark ötlete egy ott élő mérnök kollégám fejében született meg, az ő kérésére készítettem a tervet. A lehetőséget az adja, hogy a faluba vezető út mentén fekszik egy hosszú zöldterület, kihasználatlanul. Az arányai miatt adódott, hogy egy rövid vándorlást tegyen a látogató, térben és időben haladva. Kiindulópontja a település nevét adó Ond vezér szobra lenne, melyre Nagy Imre fafaragó barátom egy kis vázlatszobrot is készített. A parkkal együtt az ott lévő buszmegállót is kiépítenénk.
Ondódhoz kapcsolódik, hogy a barátom kérésére jellegzetesen helyi utcanévtáblákat is terveztem. Amilyen nincs máshol. Az oszlopon lévő QR-kód az utca nevéről adna tájékoztatást.
DEBRECEN, DOROTTYA UTCA – CSOKONAI EMLÉKPARK
2005 Debrecenben Csokonai-év volt, halálának kétszázadik évfordulója alkalmából. Ekkor terveztük meg a sírhelyeként számontartott Hatvan utcai temető rendbetételét és emlékhellyé alakítását. Húsz évvel korábban már részt vettem a kert felújításában Sasváry Andreával, a kórház felőli kerítés, az ívek sorozatával, annak a maradéka. Már akkor az volt a szándékunk, hogy ennek öbleiben kis, tematikus zugok, pihenőhelyek legyenek kialakítva. Ez a terv tehát az eredeti elképzelést bontja ki és fejleszti tovább. Itt ismét együt dolgozhattam építészeten kívüli iparművésszel, Magyar Zita fazekas-kerámikus mesterrel, aki a kerítésfalak és a kapuk díszítéseit készítette volna színes, mázas kerámiából, a költő verseihez illeszkedve.
DEBRECEN, KÉTMALOM UTCA-KÚT UTCA – MALOMKÚT EMLÉKMŰ
A Kétmalom utca és a Kút utca találkozásánál álló kézműves műteremház (Tulipánház, látható az ÉPÜLETEK/lakóházak 1 menüpontban) építésekor sikerült megmentenünk egy régi debreceni homlokzatot. A tulajdonos az utcai előkertet is szerette volna rendbe tenni, amely emlékhely is lett volna. A Kétmalom utcában egykor működő két szárazmalom és a Kút utcában csordogáló közkút egyaránt kedves emlék. A kis kert mindkettőre utalt volna, egyben az utcanevek magyarázatát is adva. Az ülőfal a malom formáját idézi fel, amelyben körbe sétáltak a lovak, középen a kis medence a kutat és az életadó vizet jelzi.
HAJDÚSZOBOSZLÓ, SZENT ISTVÁN PARK – EMESE SÉTÁNY
A Szent István park Szoboszló legfontosabb idegenforgalmi területe. Itt található a fürdő nagyszabású bejárata, s egy korábbi munkám, a Harangház (látható az ÉPÜLETEK menüpont emlékhelyek 1 fejezetében). Az ide vezető út helyére készülne egy gyalogos sétány. Emese, amint álmodik és az égi madár, a Turul. Fontos szerepet játszik a történetben a víz és a honfoglalás előtti időkbe vezet vissza, egyes források szerint 821-be, vagyis a Harangház meséjének, történeti körképének, éppen az előzménye. Híres ábrázolása a Nagyszentmiklósi kincs aranykorsóján látható – Bécsben.
Különös, de az Árpád-ház ősanyjáról egyetlen jelentős emlékmű sem áll hazánkban, mindössze néhány kisebb szobor. Ez lenne az első. Ügyek vezérnek és feleségének sokáig nem lehetett utódja. Végül a szent madár, a Turul megjelentette Emesének álmában (esetleg maga termékenyítette meg), hogy gyermeke fog születni. Úgy is lett, s az álomlátás tiszteletére Álmos lett a neve. Ő a hét vezér egyike, akinek leszármazottai Árpád, Géza, István, s tovább az egész Árpád-ház. (A Harangház Istvántól meséli tovább a történelmünket.) A legenda ezt úgy szemlélteti, hogy Emese testéből forrás fakad, mely az egész magyar nemzetség lesz. A rövid történet több érdekes áthallással rendelkezik, de sajátosan a mi népünkről szól. Ezért érdemes a megjelenítésre.
A két íves falnak csak a belső oldala díszített. A Turul a testén viseli az előzmény, a korábbi magyar eredetmonda, a Csodaszarvas történetének lenyomatát. Ehhez több, főleg szkíta ábrázolásból keresgéltem. Emese nőiességének és termékenységének jeleit pedig nem nehéz megtalálni máig élő népművészetünkben. A Turul és Emese az ősforrást fogják közre, amely kettejük nászából fakad. Kiemelkedik belőle egy termékeny virág, élő növénnyel a tetején. A patak halad tovább a Mátyás király sétány felé, vagyis a történeti időrend irányába.
DEBRECEN, SZEPES HALOM – KURGÁN EMLÉKHELY
A debreceni repülőtér mellett létesülő déli ipari parkról lehet mostanában hallani, ahogy kezdik igénybe venni az új gyárak. Az előzetes régészeti kutatás során a múzeum levédette a sarkában álló kurgán területét, melyre felújítási tervet készítettünk. Kevesen ismerik ezeket az ötezer éves mesterséges dombokat, melyek ezres nagyságrendben lepték el éppen a mi vidékünket. A felújítás ezért ennek a világon is szinte egyedülálló értéknek a bemutatását célozná, amely már a levegőből is látható lenne, hiszen éppen a nemzetközi repülőtér mellett található.
