Építész tervezői munkám során igyekeztem keresni iparművészek, képzőművészek társaságát. Egyrészt azért, hogy helyet biztosítsak számukra az épületeimen, másrészt pedig a jó társaság miatt, hiszen az építészet nem egy iparág, hanem az egyik legősibb művészeti tevékenység, amely együtt él a többivel. Itt most azokról az alkotókról szólok a kisfilmjeimmel, akikkel voltak közös dolgaink, és nagyra becsülöm őket. Örömömre szolgált, hogy néhányat közülük sikerült egy közös kiállításra is megnyerni, 2021-ben a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, erről szólnak a Bemutatkozás/Kiállítások pontban látható videók.
BUKA LÁSZLÓ
Debreceni festőművész barátom, egykori osztálytársam, akinek életútja, művészetszemlélete komoly hatással volt rám. Príma-díjas, több pedagógiai díj birtokosa, a Góréstanyai Művésztelep szervezője, a debreceni Motolla Egyesület alapítója. A házának bővítését természetesen én terveztem, és a Lakóházak 1 menüpont alatt meg is lehet nézni, a „műtermével” együtt. Festményeit számtalan kiállításon láthattuk. Itt most az egyiknek a képeit próbálom elemezni.
NAGY IMRE
Debreceni fafaragó népi iparművész. Már a pályám legelején találkoztam vele, hamar családi jóbarát lett. Építésztechnikus alapképzettsége és bolgárkertész ősei nyomán felnőtt fejjel fedezte fel magában a faragó tehetséget, ami aztán élete végéig alkotó munkája volt. Először a csontot és a fát társítva bontakozott ki találékonysága, majd a fa játszóterek építésével keltett figyelmet, külföldön is. Alkotásaiban nem ragdt le a népművészet másolásánál, ő maga volt a nép, és természetes tudását bátran hasznosította mai tárgyain, állandóan új ötletein. Több épületemhez is készített komoly famunkákat, együttműködésünk életre szóló volt. Saját kézműves házának a megtervezését is rám bízta. Közös munkáink: Debreceben a Nagyerdei körút 56. fafaragóház (saját háza, a Lakóházak 1 menüpontban látható), Debrecen-Tócóskertben az Angyalföld téri bölcsőde játékházai, Álmosdon az iskola faragott kapuja, Hajdúszoboszlón a Harangház faragott oszlopsora, játszóterek Létavértesen és Tiszafüreden, Debrecenben a Régi Vigadó kerthelyiségében álló szobrok, a debreceni Köztemetőben álló harangláb a Ravatalozó előtt. Szenvedélyesen szerette és élte az életet. Itt néhány személyes képpel emlékezem rá, az említett épületek a honlap megfelelő fejezetében megtekinthetők.
GALÁNFI ANDRÁS
Hajdúszoboszlói fafaragó, szobrász, előadóművész. Kossuth-díjas, a Magyar Művészet Akadémia rendes tagja, a Népművészet Mestere. Az országosan egyedülálló, kiváló Nádudvari Kézműves Szakiskola megalapítója (1992-ben). És jó barát.
MAGYAR ZITA
Berettyóújfalui származású, debreceni fazekas, kerámikus, a népművészet ifjú mestere, a Bihari Népművészeti Egyesület alapító tagja, a Kézműves Alapítvány kuratóriumának elnöke, Erdélyi Gábor-díjas (Berettyóújfalu, 2023), a Kerámiakuckó oktató műhely vezetője. Ez utóbbit én tervezhettem, látható a Lakóházak 1 menüpont alatt (Debrecen, Keresztesi uca – Kerámiakuckó), amelyben az alkotásai is képre kerülnek. Itt most külön egy saját munkájáról készített videómmal mutatom be, illetve annak a kerámia alkotásnak a képeivel, amelyet az Emese álma emlékhelyem alapján készített. (Honlapja: https://magyarzita.com/)
B. SZILÁGYI EDIT
Püspökladányi nemezkészítő. Eredetileg óvónő, de a Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolában elsajátította a nemezkészítés művészetét, s azóta ez az élete. VARÁZSKUCKÓJÁBAN természetes anyagokból készített különleges holmikat gyerekeknek, felnőtteknek, ősi, vizes nemezes technikával. Főképpen mesélő nemezeket alkot, melyek témáját a magyar népmesék és legendák kiapadhatatlan kútjából merít, és saját fantáziavilágával elegyít. Ezeket HETEDHÉT HÁZ játszóházában is használta, ahol 2-12 éves gyermekeknek szerveztek tematikus foglalkozásokat. Nemrég létrehozta a VARÁZSPADLÁS kézműves műhelyét (https://www.varazspadlas.hu/), ahol tényleg varázslatos művek születnek. Ezek egyike az Emese álma sétánytervem nyomán készített selyem-nemez kompozíciója. Ez a munkája látható a Bemutatkozás/Kiállítások pontban szereplő társas kiállításunk filmjében is. A következő videó a Mile Katalinnal rendezett kiállításuk hangulatképeit villantja fel.
Emese álma – Életfa – Jurtafalu
MOLNÁR RUDOLF
Debreceni tűzikovács, akinek Bánkon van remek műhelye. Mesterségét édesapjától, Molnár Józseftől tanulta, és lelkes szószólója a mesterség fennmaradásának. Műhelyében a népi kovácsolástól kezdve a számítógéppel tervezett modern munkákig minden megtalálható, igényes megformálással és megvalósítással. (Honlapja: https://www.tuzikovacs.hu/) Ő készítette az Épületek/Lakóházak 1 fejezetben látható Tulipánház hajladozó lépcsőkorlátját, az Épületek/Emlékhelyek 1 fejezetben bemutatott Macskás kaput. Itt egy olyan munkáját mutatom be, amelyre én is készítettem tervet, de az övé készült el.
ISMERETLEN GYERMEK
Buka László festő barátom rajztanár volt, s az egyik szakköri óráján az ebesi templomhoz készített tervemmel kapcsolatban kérte a tanítványait, hogy agyagból készítsenek templomot. Az egyiket, ami különösen tetszett neki, elhozta nekem ajándékba. Csodálatos alkotást kaptam. Meg is filmesítettem.