A hivatalos műemlékek mellett az értékes régi épületek felújítása is itt látható.
DEBRECEN-DOMBOSTANYA, PARLAG KÖZÉPKORI TEMPLOMÁNAK ROMJA

A templomrom sajnos nem műemlék, s már nem is épület, annyira elpusztult. Ezért az ÉPÜLETEK menüpont EMLÉKHELYEK fejezetében látható.
DEBRECEN, BARTÓK TEREM ÉS VÍG MOZI FELÚJÍTÁSA

A Hajós és Villányi által tervezett Arany Bika szálló épületegyütteséhez tartozik a Víg mozi, ami eredetileg kabaré számára készült, és fölötte a Bartók terem, ami bálterem volt, de az utóbbi évtizedekben hangversenyek céljára is használták. A kettő közötti födém megerősítésére volt szükség, amit Murányi Ernő statikus kollégám úgy oldott meg, hogy a meglévő, nagy gerendák közé felülről újabbakat tervezett. A Bartók teremnél fontos volt az akusztika javítása, és a hátsó karzaton tolmácsfülkéket is létesítettümk. Ezzel konferencázásra is alkalmas lett a terem, és a hangversenyek is jobban szóltak.
DEBRECEN, KLINIKATELEP – KONYHAÉPÜLET REKONSTRUKCIÓJA (feltöltés alatt)
A Klinika telep hátsó épülete, amely a központi, hosszanti parkot lezárja, a konyha. Ennek felújítását úgy kellett megoldani, hogy egy korszerű, 5000-adagos konyha is kerüljön bele. Később ez 3500-ra csökkent, de olyan felszereltséggel, hogy a diétás menüváltozatokat is el tudja készíteni. Ebben döntő érdeme volt a budapesti konyhatechnológusnak, Michaletzky Áginak. Ekkor tudtam meg, hogy az előtte lévő szökőkút nem csupán dísz, hanem elsősorban a konyhaüzem hűtéséhez használt, felmelegedett víz lehűtését szolgálta.
DEBRECEN-DOMBOSTANYA, PARLAG KÖZÉPKORI TEMPLOMA
Nem műemlék, ezért az ÉPÜLETEK menüben az EMLÉKHELYEK fejezetnél látható.
HAJDÚNÁNÁS, TEMPLOMERŐD SAROKTORNYÁNAK REKONSTRUKCIÓJA

Már a középkorban állt erődítmény a templom körül a török fenyegetés miatt a legtöbb hajdúvárosban. Ezeket később lebontották. A megyei Műemléki Albizottság vezetőjének, dr. Angyal Lászlónak a kezdeményezésére a Déri Múzeum régésze, Módy György feltárta a nánási erődfal egyik saroktornyának alapjait, s erre Kovács Márton vállalkozása visszaépítette a terveink szerint rekonstruált egykori tornyot. A falakat úgy formáltuk, hogy egyúttal a második világháború áldozatainak is emlékhelye legyen. A harangot és a névtáblákat Somogyi Sándor, nyíregyházi szobrász készítette.
DEBRECEN, NAGYERDEI KÖRÚT – BAUHAUS-VILLA FELÚJÍTÁSA

Ez a villa sem műemlék, de olyan ritka a Bauhaus Debrecenben, hogy a védendő házak közé sorolom. A Népstadion építésze, Dávid Károly tervezte a harmincas évek budapesti modern stílusában. Mértani testekké egyszerűsített kompozíció, a téglatestekből kiemelkedő hengeres lépcsőház arányosan uralja látványt. A felújításon kívül hátul alkalmazkodó stílusú bővítményeket is terveztem hozzá, hogy a mai, nagyobb igényeknek is megfeleljen.
DEBRECEN, REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM HOMLOKZATFELÚJÍTÁSA 1997

A homlokzat felújításánál a sok műszaki részlet mellett számomra a legfontosabb a szín eltalálása volt. A „Napba öltözött város” jelképe régóta sárga volt, de az eredeti színezést nem ismerjük. Egymás után hatszor festettünk különböző, fakó mintákat a falra, míg a hetediket (a határidő szorítása miatt) már csak telefonon tudtam megbeszélni a gyárral. Tegyenek bele még narancsot. Másnap már festették is. Kockázatos volt, de bevált. Ebben végre már benne égett a Nap tüze is. A képeken ez az 1997-ben kikevert új szín látható, amely a német gyárban nem sorszámot, hanem nevet kapott: Nagytemplom sárga lett. Tizenöt évig sütött ránk. 2011-ben, a következő felújításnál átszínezték és fakóbb lett.
DEBRECEN, REFORMÁTUS KOLLÉGIUM
– HOMLOKZATFELÚJÍTÁSA 2000
– TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁJA
– PÉNZTÁRCSARNOK BELSŐÉPÍTÉSZETE
– EGYHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM (TANÁCSADÁS)
– ISKOLATÖRTÉNETI MÚZEUM – ZÁRÓKŐ BEMUTATÁSA
– NAGYKÖNYVTÁR FELÚJÍTÁSA

Az elmúlt évtizedekben tervezői munkámmal, tanácsaimmal számos esetben vettem részt a Kollégium és intézményeinek fejlesztésében. Ezeket kötöttem itt csokorba. A legkedvesebb közülük a Nagykönyvtár felújítása és az új pénztári előcsarnok belsőépítészeti kialakítása. A boltozatok építését a vasbeton feltalálásával elfelejtette a modern építészet. Ez a tér pedig az egyik legszebb, amit a környéken ismerek. Elsőrendű szándékom volt a boltozat szépségének és méltóságának hangsúlyozása. Megpróbáltam folytatni a dongaíveket a padlóig, mintha alul körbefordulnának. Ezzel kiegészültek az ablakok fiókboltozatának csúcsívei, térben hajladozó körvonalat kaptak. Ezzel talán élénkebbé, élővé vált a halott anyag. Az egyébként is híres Nagykönyvtárnál a korábbi szürkeséget oldottuk fel, s ettől talán még ismertebbé vált. Olyannyira, hogy a világ legszebb könyvtárait bemutató francia album is közölte, mégpedig a címlapon (Frédéric Barbier: HISTOIRE DES BIBLIOTHÈQUES). A munkában kiváló társam volt az intézmény igazgatója, G. Szabó Botond, aki elfogadta és támogatta színes elképzeléseimet a festésre, a padlóburkolatra és a bemutató vitrinekre vonatkozóan.
BEREKBÖSZÖRMÉNY, REFORMÁTUS TEMPLOM KÖZÉPKORI FALAI ÉS KŐTÁRA 1997

Ismeretlen csodát rejt Hajdú-Bihar megye déli részén a berekböszörményi templom is, ahol a műemléki felújításnál rátaláltak belül egy eredeti, középkori, bélletes kapura, kőfaragványokkal. Itt elsősorban a hajóban feltárt középkori szentély helyreállítása és bemutatása volt a feladatom: altemplom-szerű kőtárat hoztunk létre belőle. Emellett egy korai rotunda maradványait is bemutattuk, s a templom építéstörténeti elemzésében, kutatásában is részt vettem. A képeken bemutatom a feltárt, gyönyörű, románkori bélletes kaput is, faragott oszlopfőkkel, bár annak felújítása nem az én feladatom volt, de annyira különleges és ismeretlen értéke a megyének, hogy megérdemli.
HAJDÚHADHÁZ, VÁROSHÁZA FELÚJÍTÁSA 1997

Az épület 1912-ben elegáns szállodának épült, cigányzenés étteremmel, üzletekkel, tükrös bálteremmel. Nem bizonyult életképes vállalkozásnak, fokozatosan átalakult a használata, végül teljes egészében a polgármesteri hivatal foglalta el. A felújítása során kerülni igyekeztem a sablonos sárga színt a homlokzaton. Több, elég élénk és talán szokatlan színösszeállítást javasoltam. Ezekről a város neves festőművésze, Égerházi Imre mondott véleményt a hivatal felkérésére, s ő – némi módosítással – a vörös változatot ajánlotta. Az új főbejárati lépcsővel az épület történeti stílusidézését (eklektikus modorát) követtem, kicsit barokkos hangulattal, hogy fokozzam az épület méltóságát, s ezzel azt a tiszteletet, amellyel a lakosság átlépi a küszöbét. A bal oldali épületszárny alatt derekas pince rejtőzik, amelyet utólag leszigetelve használhatóvá tettünk. Ezt először helytörténeti múzeumnak szánta a polgármester, amihez egy külön bejáratot nyitottunk a sarkon, íves lépcsőházzal. Sajnos nem valósult meg, csak a lépcsőkar 2010-ben.
DEBRECEN, SERHÁZ FELÚJÍTÁSA KÉPZŐMŰVÉSZETI GALÉRIÁNAK

A Serház Debrecen egyik legfontosabb műemléke a 19. század elejéről, de a neve téves. Soha nem főztek itt sört. Az épület azonban, hatalmas, boltozott tereivel, jellegzetes homlokzatával egyedi értéke a városnak. Hosszú hányattatás után méltó kezekbe került, amikor Villás János a terveim segítségével felújította és képzőművészeti galériát és aukciós házat rendezett be a falai között. Ez a VILLÁS GALÉRIA.
DEBRECEN, DÓCZY GIMNÁZIUM TELJES FELÚJÍTÁSA ÉS TETŐTÉRBEÉPÍTÉSE
Ebbe az épületbe jártam iskolába, csak akkor még a Kossuth Egyetem Gyakorló Gimnáziuma működött benne. Előtte Dóczy Lánynevelő Intézet volt (ide járt és itt tanított is Szabó Magda), s 2000 óta megint Dóczy, a reformátusok egyik gimnáziuma. 1927-29-ben épült, Nagy Károly műegyetemi tanár tervezte, s szinte pontos mása az 1911-13-ban épült Református Főgimnáziumnak, amelyet Pecz Samu, a mestere tervezett 1908-ban. (A hasonlóság azért nem tűnik fel, mert a Dóczy csak a fele az eredetileg tervezett leánynevelő intézetnek; hozzá kell képzelnünk a tükörképét, s máris előttünk áll a Péterfia utcai épület mása.) Ezért volt kedves feladat egykori iskolám felújítása, majd tetőtérbeépítése. Az új tornateremre is készítettem több vázlattervet, de azt végül más tervezte meg.
NYÍRMÁRTONFALVA-GÚTH, ERDÉSZETI IRODAHÁZ MŰEMLÉKI FELÚJÍTÁSA – 4:50-TŐL

A csodálatos gúthi erdő mélyén ilyen volt régen a tél. Az erdészeti központ műemlék irodaházát felújítottuk és kibővítettük, olyan lett, mint egy kis kastély. Illik azokhoz a világbajnok trófeákhoz, amiket arrafelé szoktak növeszteni a dámvadak. Az épület eredeti tervezője sajnos ismeretlen. A teljes felújítás során beépítettük a tetőteret és kiegészítettük egy új lépcsőházi toronnyal a ház végében, a meglévővel megegyező stílusban. Folytattuk.
MIKEPÉRCS, REFORMÁTUS TEMPLOM TORONYSISAKJÁNAK FELÚJÍTÁSA 2000

A mikepércsi templom gyönyörű toronysisakjánál a statikusé, Bana Józsefé volt a főszerep, de olyan rendkívüli élmény ez a tűhegyes „erdélyi” torony Debrecen közvetlen közelében, hogy érdemes megmutatni. Én csak az engedélyezési dokumentációját csináltam.





















































