BÁRÁND, 2. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKM
Egy emlék 1990-ből. Első munkáim egyike az új világból. Gondolat, terv és valóság – ahogyan az életben átalakulnak. Ezzel emlékezem Nyéki Imre bácsira, aki sokat akart tenni Bárándért, de sajnos már nem volt ideje rá.
EBES, KITELEPÍTETTEK EMLÉKMŰVE
Az emlékmű létesítését a Svájcban élő Jeszenszky Iván kezdeményezte, aki gyermekként élte át a családjával a kitelepítést Ebesen. Erről könyvet is írt. Az emlékmű a református templom parkjában kapott helyet.
DEBRECEN-DOMBOSTANYA, PARLAG KÖZÉPKORI TEMPLOMA
Parlag falu középkori templomát sikerült feltámasztani romjaiból 1989-ben. Buka László festő barátommal kapirgáltuk elő a föld alól, s utána a szakszerű régészeti kutatás négy egymás utáni templomot tárt fel. Katolikus eredete után még megérte a reformációt is, átvészelt két földrengést, de 1660-ban a török végzett a faluval. Később tégláit a Szent Anna templom alapjába építették át. A helyreállítási tervem nem műemléket, hanem inkább emlékművet kívánt emelni. Építettünk egy égbe törő tornyot a régi helyén, és a szentélyt őrző diadalív két oldalát, amelyek így nagy lélekmadarakat ábrázolnak. Egyikük szeme a Hold, a másik szemén a Nap csillog. Sajnos Debrecen elfeledkezett legrégibb építészeti emlékéről. A 12. században épült itt az első templom. 1986-ban erről kiállítást rendeztem a Csokonai Színházban és a Kossuth Egyetemen is. 1987-ben a munkahelyem az emlékről készített tanulmányomat és helyreállítási vázlataimat beadta az Alkotó Ifjúság országos pályázatára, ahol váratlanul 1. díjat kapott. (Ez nagyjából a szocialista korszak Junior Príma díja volt.) A városi tanács komolyan vette a sikert, és megvalósította az elképzeléseimet. A hivatalos műemlékvédelmi elvek meghaladásával új építészeti megoldást dolgoztam ki. Örömmel láttam, hogy a hagyományok és a természet iránt érdeklődők kedvelt kiránduló helyévé vált. Az új „rendszer” aztán sorsára hagyta. A karbantartás hiánya miatt fokozatosan pusztult, napjainkra megint rommá vált. A torony faszerkezete elmozdult a helyéről, kezdett veszélyessé válni. Aztán egyszer csak eltűnt.
HAJDÚSZOBOSZLÓ, HARANGHÁZ
A Harangház azért készült, hogy a Szoboszlón született Oborzil Edit és Jeney Tibor iparművészek különleges alumínium harangjainak méltó bemutató helyet biztosítson. Az alkotások mintakészletét a középkori magyar művészetből merítették, ezért kézenfekvő volt, hogy az egész építmény a magyar mitológikus és történelmi hagyományok jegyében készüljön. Ezek egy összefüggő rendszert alkotnak, melynek létrehozásában Nagy Imre és Galánfi András fafaragók, Győri László szobrász és Buka László festő voltak a társaim. A jelképrendszer részletes ismertetésére itt nincs lehetőség, de örömömre szolgál, hogy a Harangház Hajdúszoboszló jelképévé vált. Volt alkalmam megtervezni a folytatását is, a mellette húzódó sétányon, ez azonban nem valósult meg. Összefügg a kettő, így Emese álma nevű munkám a fenti film második részében szerepel, de a TERVEK menüpont Emlékhelyek fejezetében külön is megjelenik.
DEBRECEN, KOSSUTH UTCA – MACSKÁS KAPU – 5:31-TŐL
Jelzőtábla és Szabó Magda emlékház a Dóczy Gimnáziumnál.
AZ AJTÓ
A Dóczy Gimnázium udvarán lévő épületben alakították ki Szabó Magda debreceni emlékházát a terveim felhasználásával. Szükség volt az utcán egy útbaigazító táblára. Az ajtó lett talán Szabó Magda legismertebb regénye, ezért az a bizonyos titokzatos, ócska ajtó áll itt, picit nyitva, boltíves ünnepélyességben. Macskával. Kicsit színpadias, de igen egyszerű. Apró mozzanatai talán elindíthatják a gondolatokat. A boltívbe foglalás kicsit patetikus lenne, ha nem éppen ezzel azonosulna az iskola homlokzatával, ahol Szabó Magda tanult és tanított is. A vas ereje az emlékezés töretlensége. Az ajtó durva egyszerűsége a reformáció puritánsága, a cívisek zárkózottsága, vagy éppen Szeredás Emerenc lelkivilága. Az erőteljesen kirajzolt zár lehetővé teszi a bezárkózást. Ám ez az ajtó résnyire nyitva áll. Nyitva van vagy nincs? Innen tovább mindenki folytathatja a kérdések, válaszok sorát. Szabó Magda érdeklődésében éppen ezt, a lélek zárkózottságának és megnyilvánulásának kutatását látom a nagy kérdésnek. A macska a tájékozottabbak számára könnyen felismerhető utalás a történetre. A regény csúcspontjának főszereplőjévé válik a befogadott kóbor macskák csapata. Ott is, de itt még inkább egy kicsit könnyedebbé teszi s feloldja a szorongó hangulatot. Arról nem is beszélve, mennyire szerette őket Szabó Magda maga is.
