DEBRECEN-ÖKRÖSTANYA, FALUISKOLAFALU
Volt egyszer egy biogazda, aki vett egy jó darab földet Debrecen határában, a Paci erdőben, a Panoráma út mentén, hogy ott majd iskolát építsen a „szerves műveltség” követői számára. A sajátos nevelési elvek és a pedagógiai program még csak a ködös jövőben derengtek, de tőlem is kért elképzelést az iskola épületére. A terepet jól ismertem, és az iskolateremtő társaságot is, így megpróbáltam hozzáadni a magam gondolatait, amelyek a korábbi kutatási eredményeimből táplálkoztak. A FALUISKOLA – ISKOLAFALU egy kicsi településsejt mintájára épülne, amelyet Szatmár-Bereg vidékén tanulmányoztam. Ezt kiegészítettem a környékünk kétbeltelkes szerkezetével, aminek gyönyörű példája Hajdúböszörmény. Mindezekből összeállt egy-két vázlat. Itt a gyerekek a természetben élve a valóságos tapasztaltszerzés közben élik át és tanulják meg a természetelvű gondolkodást és a gazdálkodás alapjait. A gyűrűs szerkezet közepén áll a közösségi terem, a templom helyén. Körülötte a tantermek és kollégiumok épületei a lakóházak mintájára. Egy porta egy osztály élőhelye. A következő körben a kézműves műhelyek, a tanári lakások, a sportlétesítmények, a legkülső körben pedig az ólak, kertek, amelyeket a tanulók együtt gondoznak, művelnek a tanárokkal. Mindezt a külső legelők, lovaspályák, tavak és erdők keretezik a tájoláshoz és az adottságokhoz illeszkedő rendben (pl. a ló kelet felé, a szürke marha dél felé). A csírázó gondolatokat egy jóízű bioebéd keretében ismertettük egymással, aztán szépen hazamentünk.
KISÚJSZÁLLÁS, ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BŐVÍTÉSE
Az Arany János Általános Iskola paneles épületét 1980-ban emelték. Szerkezeti gondjai mellett a homlokzata is tönkrement, meg még kicsi is, sok minden hiányzik belőle és nem akadálymentes. A felújításra, bővítésre pályázott az iskola ezzel a tanulmánytervvel, de sajnos nem nyerték meg hozzá a támogatást. Belső átalakítások mellett emeletráépítéssel és aulával, bejárattal kellett bővíteni, és egyúttal új ruhát is szabtunk rá. Emellett akadálymentesítést is terveztünk. A bejárati oszlopsor – ez csak azért van, hogy legyen. Na jó, nem csak azért. Egy oszlopsorban erő, hatalom és méltóság rejlik. A bővítés egyik fontos eleme az új aula. Színes, mint a gyerekek képzelete. Miért kellene őket a fehér falak szigorúságába kényszeríteni?
„Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.”
(Kosztolányi Dezső)
KISVÁRDA, REFORMÁTUS GIMNÁZIUM BŐVÍTÉSE
A gimnázium a megvalósult épületeknél szerepel (ÉPÜLETEK/Oktatási épületek 1), itt a bővítés látható, mindkét oldalon és hátul is, tantermekkel, szaktermekkel és nagy tornateremmel. Az utcai oldalon folytattuk volna a főépület függőleges tagoltságát, az udvarban pedig áttérve a vízszintesre a tornateremnél. A bővítés aztán nem így valósult meg. Egy másik építész tervezte meg a tudtom és megkérdezésem nélkül, ami a legsúlyosabb szakmai etikai vétség volt a részéről.
DEBRECEN, REFORMÁTUS EGYHÁZ ISKOLÁI
KÖNYVTÁR – 1:19-TŐL
KIS TK HOMLOKZATFELÚJÍTÁS – 2:25-TŐL
TANÍTÓKÉPZŐ KÖNYVTÁRA
Az egykori református főgimnázium épületét sokáig a Tanítóképző Főiskola használta, legutóbb a református egyház tulajdonában. Ekkor merült fel az igény egy könyvtár építésére, amelynek a helye a Hunyadi utcán, az épület folytatásában rendelkezésre állt, és áll ma is – üresen.
TANÍTÓKÉPZŐ HOMLOKZATFELÚJÍTÁSA
Teljes nevén Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola, amely a régi Tanítóképző gyakorló iskolája volt. Mellé épült a Fórum üzletház, és a homlokzat beárnyékolása miatt, meg az iskolára néző hatalmas parkolóház ártalmai miatt az iskola kárpótlás gyanánt a szürke, egysíkú homlokzat felújítását kapta. Sajnos csak részben készült el, az ablakcsere és a falak szines festése, ám az itt látható elképzelés nem. Ennek magyarázata a magyar szóhasználat a rosszcsont gyerekekre, a mákvirág. Gondoltam, ide biztosan sok mákvirág jár, ezért ez megjelenhet a homlokzaton is. A virágok szárai egyébként oszlopok, amelyek erkélyeket, előtetőt, fedett tornácot és árnyékoló szerkezeteket tartanának, tehát használati szerepük is van.
DEBRECEN, EGYETEMI BOTANIKUS KERT FEJLESZTÉSE
A meglévő botanikus kert fejlesztése, kertkiállítási szempontokat figyelembe véve, négyévszakos bemutató-és oktatóépületekkel.
DEBRECEN, ZENEDE FEJLESZTÉSE
2012-ben ünnepelte az ország első zeneiskolája, a debreceni Zenede 150 éves jubileumát. Erre az alkalomra civil kezdeményezésre ugyan, de magas szintű szakmai összefogással, másfél évi munkával, ingyen, kidolgoztunk egy részletes fejlesztési tervet. Ez a zenedejovoje.atw.hu honlapon megtekinthető. Tudtuk, hogy a romos homlokzat helyreállítása önmagában semmit nem old meg az intézmény súlyos gondjaiból, erre az akkori polgármester is felhívta a figyelmet. Sajnos a következő polgármester ezt nem értette meg, és egy homlokzatfestéssel megelégedett. A tervünkkel pedig a zenei, az oktatási és a városfejlesztési szempontokat is figyelembe véve az egész tömb átalakítását céloztuk meg. Most néhány fontos gondolatot emelek ki az anyagból.
A felújítás és bővítés révén a debreceni Zenede Kodály Zoltán nevéhez méltó térségi zenei központtá válhat, közművelődési feladatokat is elláthatna. Az épületegyüttes a Debrecenben élő muzsikusok, fiatal tehetségek találkozóhelyévé nőhetné ki magát, a város lakossága és a kulturális élet hasznára. A zenei központ akkor teljesedhet ki, ha a Pulykakas irodaházig terjedő, rendezetlen tömböt teljes egészében a zene szolgálatába állítjuk. A Csapó utcán álló, szomszédos polgárházak nagyon szép utcaképet alkotnak. Vegyes tulajdonuk, vegyes felhasználásuk zavaros, az igényes belvárosi környezethez méltatlan. A roncsolt térszerkezet látványa pedig éppen az új piac forgalmas bejáratai felől tűnik fel. Megoldandó tehát vároképi, városfejlesztési szempontból a tömb rendezése. A Zenede arra ad alkalmat, hogy hozzá kapcsolódóan a környezetet, a köztereket is bevonjuk a zenei életbe, közelebb vigyük a hétköznapi utcai forgalomhoz. Átjárhatóvá kell tenni a tömböt a Csapó utca sétálóövezete és a piac között. A három polgárház kapuját megnyitva, a tömbbelső felszabadul, és a piac előtt egy hangulatos városi teret alkothat, ahol utcazenei előadásokat tarthatnak az iskola növendékei. A polgárházak emeleti helyiségeiben meg zeneszalonok nyílhatnak, ahogyan Prágában is.
